Honlap-menü

Statisztika

Online összesen: 1
Vendégek: 1
Felhasználók: 0

Belépés

Nyitólap

ProfilomRegisztráció

KilépekBelépés
Az Ön belépési neve Vendég | Csoport "Vendégek"Üdvözöllek Vendég | RSS


Gyermeksegélyező Alapítvány


Hétfő, 2017-12-18, 2:07 AM

ŐSSEJTEKRŐL

Mi az őssejt?
A fogantatás után a petevezetékben a méh felé vándorló és osztódó, majd ott beágyazódó magzatkezdemény még „mindenre-képes” sejtekbõl áll. A magzati fejlõdés 15. napján kezdõdik meg e sejtek specializálódása ideg-agysejtekké, izomsejtekké, bõrsejtekké, stb. E sejtekben a genetikai anyag (az ún. DNS) különbözõ szakaszai lépnek mûködésbe.
Így válnak képessé a szervek és szövetek munkamegosztásában speciális feladatuk ellátására. Ennek azonban az ára, hogy elvesztik a „mindenre-képes” esélyüket. A magzati fejlõdés során azonban kis számban megmaradnak ilyen „mindenre-képes” sejtek is ezeket nevezzük szöveti õssejteknek
Dr. Leon Carash, a Muscular Distrophy Association orvosi tanácsadó testületének elnöke "izgalmasaknak" nevezte a felfedezéseket, mert "a kutatás esetleg egy olyan, eddig nem várt kezeléshez vezethet, amely minden neuromuscularis károsodást gyógyíthat."
Az izomsorvadás mintegy 250 ezer amerikait érint. 1986-ban Kunkel azonosította a Duchenne-féle izomsorvadásért (DMD) felelõs gént, ez a betegség fõként fiúkat támad meg és végsõ soron halálos kimenetelû. Kunkel és munkatársai azonosították a normál DMD-gén által termelt fehérjét, amelyet disztrofinnak neveztek el. A DMD-s betegek izomzata azért sorvad el,mert nem tartalmaz disztrofint.

Az õssejtek olyan sejtek, melyek elvileg mindenre képesek, vagyis megfelelõ körülmények közé kerülve elvileg a szervezet bármely sejtje, szövete kialakítható belõlük.
Az õssejtek három lehetséges forrása: az embrió, a köldökzsinór-vér, valamint egyes újabb, de még nem kellõen igazolt kutatási eredmények szerint a felnõtt szervezetbõl is izolálhatók olyan sejtek, melyek gyakorlatilag õssejtként viselkednek és a sejtfejlõdés (differenciáció) egy tetszés szerint meghatározott útjára állíthatók.
Az õssejtek haszna és lehetséges orvosi felhasználása nagymértékû rugalmasságukból ered, minden olyan kórkép esetén, ahol sejtek, szövetek pusztulása okozza a súlyos, sokszor halálos tüneteket az õssejtekbõl kiinduló szerv, szövet vagy sejtpótlás gyógyító hatású lehet

Mik az õssejtek?
Az õssejteket három alapvetõ csoportba oszthatjuk: embrionális-, szöveti-, illetve ezen belül köldökvér-õssejtekre.
Az õssejtek olyan sejtek, amelyek életük végéig megõrzik osztódási képességüket, és még nem elkötelezettek egy végsõ fejlõdési irányba. A különféle õssejtekbõl ezért több sejttípus is kifejlõdhet. Szerepüket és típusaikat úgy tanulmányozhatjuk a legegyszerûbben, ha az emberi szervezet fejlõdését követjük nyomon.
A "legõsibb õssejt" a megtermékenyített petesejt (zigóta), amelynek osztódásával kezdetét veszi az embrió fejlõdése. Az egész szervezet ebbõl az egy sejtbõl fejlõdik ki, ezért ez egy ún. totipotens sejt, vagyok minden sejttípus létrehozására képes. Ez a képesség, vagyis az osztódási és továbbfejlõdési potencia egyszerre, az õssejtek legjellemzõbb tulajdonsága. Az embrionális õssejtvonalakból kitenyésztett különféle sejteket lehetne aztán a jövõben gyógyítási céllal visszajuttatni a beteg szervezetébe, és ha maga a beteg volt a testi sejt donor, akkor a sejtek nem lökõdnének ki (hiszen a genetikai állományunk megegyezik a többi sejtével, így az immunrendszer sajátjaként ismeri fel õket).
A vérképzõ õssejteket már évtizedek óta sikeresen alkalmazzák számos súlyos betegség gyógyítására. A köldökzsinórvérbõl nyert õssejtekkel körülbelül tizenöt éve kezelnek sikerrel. Az õssejtekkel történõ gyógyítás eredménye meghatározó azon betegek, családok életében, akik saját, vagy szerettük életéért küzdenek!

Gyakorlati szempontból igen fontosak a köldökzsinórvérben lévõ õssejtek. Ezek kinyerését nem kísérik olyan etikai aggályok, amilyenek az embrionális õssejteknél jellemzõek. Ugyanakkor még sokkal "rugalmasabbak" a felnõtt szervezetben lévõ õssejteknél, bár embrionális társaik potenciáját már nem érik el. Mindezek miatt a jövõ gyógyászatának alapvetõ bázisát jelenthetik, de az õssejt-transzplantáció forrásaként ma is egyre szélesebb körben alkalmazzák õket, fõleg különbözõ vérképzõ- és immunrendszeri betegségek kezelésében.
Miért fontosak az õssejtek?
A kutatók világszerte egyre nagyobb lendülettel vizsgálják azokat a folyamatokat, amelyek meghatározzák az õssejtek szaporodását és fejlõdését. E folyamatok mesterséges irányításával elvileg bármilyen sejttípus bármekkora mennyiségben létrehozható. Õssejtek alkalmazásával lehetõség nyílna sérült vagy beteg sejtek, szövetek pótlására, cseréjére, ezáltal a legkülönbözõbb betegségekben szenvedõkön lehetne segíteni. Csak néhány példa: Parkinson-és Alzheimer-kór, különbözõ idegrendszeri sérülések és az agyvérzés, égési sérülések, érrendszeri- és szívbetegségek, cukorbetegség, reumás betegek, de az õssejtek reményt nyújtanak majd egy vak vagy lebénult embernek is. Májsejteket hoznak létre köldökzsinórvér-õssejtekbõl.
Az õssejtekkel a remények szerint már a közeli jövõben nagyon súlyos betegségekkel kezelhetnek, sõt véglegesen gyógyíthatnak az orvosok.

Gyógyító õssejtek

cs, 2008-06-05 21:00
Címkék:


Szerzõ: Váli János

Európai terápiás központot hoznak létre Magyarországon

Dr. Páli Jenõvel már találkozhatott az olvasó a Demokrata hasábjain, õ volt az, aki jelentõs eredményt ért el a robotkéz fejlesztésében. A tudomány száguld, a fiatal kutató most tért haza Kínából, és örömteli híreket, eredményeket hozott magával az õssejtkutatással kapcsolatban. Olyanokat, amik komoly közérdeklõdésre számíthatnak.
 

– Mi az az õssejt? Sokak számára kicsit misztikusan hangzik.

– Pedig egyszerû. Az õssejt egy olyan sejt, ami a sejtosztódás során elõször önmagát reprodukálja, majd pedig egy másik sejtté alakul. Például bõr- vagy szívizomsejtté. Mindenkiben vannak õssejtek. Megtalálhatók a vérben, a bélben, a csontvelõben és másutt. Amit mindenképp le kell szögezni: ez nem csodaszer. Nem valami elixír, amitõl még a halottak is újjászületnek. Inkább hasonlítanám egy jó foltozó vargához. Például szívinfarktus esetén, amikor elhal egy terület, akkor az kiesik az életfunkciók fenntartásából. Ez azonban nem úgy néz ki, hogy az infarktus által érintett és az ép szívizom szakasz között egy éles határ van. A kettõ közötti átmeneti területen ugyan találhatók még élõ szívizomsejtek, de ezek nem tudnak megfelelõen mûködni, mert kevesen vannak és szétszóródtak. Ekkor lép be a gyógyításba az õssejt. Egy szívkatéterrel az õssejteket az adott területre juttatjuk és a sejtek a szívizomnak azt a részét, ami még megmenthetõ, újjáépítik és mozgásba hozzák, növelve a szív pumpafunkcióját és csökkentve a sérült izomszövet kiterjedését. Ezáltal a beteg sokkal nagyobb esélyt kap a gyógyulásra.

– Mit tud ez a terápia?

– A Shenzhen Beike Biotechnology Kína vezetõ emberi õssejtterápiás vállalkozása. A céget 2005-ben a Pekingi Állami Egyetem, a hongkongi Tudományegyetem és Shenzhen város önkormányzata alapította, és a kínai Egészségügyi Minisztérium felügyeli. Az õ kutatási programjaiba kapcsolódtunk bele. 2005 óta 3600 beteget kezelt a cég, köztük magyarokat is. A kutatások alapján kiderült, hogy az õssejtet milyen betegségeknél lehet nagyon hatékonyan használni, akár odáig menõen, hogy a beteget tökéletesen meg tudjuk gyógyítani. Többféle õssejttel dolgozunk. Vannak bajok, amikre a vérbõl vett õssejt a leghatékonyabb. Ilyen például a diabéteszes láb, a cukorbetegség egyik szörnyû szövõdménye. A folyamatos végtagelhalás, a nem gyógyuló fekélyek, az idegfájdalom teljes mértékben gyógyítható a mikrokeringés újraépülése következtében, így nem kell amputálni a végtag újabb és újabb részét. Megszûnik a neuropathia és begyógyulnak a fekélyek. Továbbá 10 betegbõl 2-3 elhagyhatja az inzulininjekciót a hasnyálmirigy inzulintermelõ sejtjeinek újraképzõdése miatt, míg 7-8 beteg napi inzulinadagját jelentõs mértékben csökkenteni lehet. És ez csupán egyetlen injekció! Aztán némely betegségre a köldökvérbõl vett õssejteket használjuk. Ilyenek például a súlyos autoimmun megbetegedések, mint a bõrfarkas (lupus) és a szklerózis multiplex. A betegek a kezelést követõen tünetmentessé válnak. Hangsúlyozom, hogy nem csodáról van szó! Egy elõrehaladott sclerosis multiplex esetén elképzelhetõ, hogy egy kívülálló számára nem létezik látványos javulás, de a beteg repes a boldogságtól, mert visszatérnek bizonyos mozgások. Újra tud írni, önállóan enni, megszûnnek a remegések. Némely betegséget pedig, mint például a stroke, a magzatburokból vett õssejttel tudunk gyógyítani. A kezelés eredményeképpen jelentõsen csökkenthetõ mondjuk egy súlyos agyvérzés után az elhalt és funkcióból kiesett területek nagysága. Ebben az esetben a szívinfarktusnál már tárgyalt folyamatok indulnak be. A fenti betegségek persze nem képezik a teljes listát, ezeken kívül még sok más nyavalyát tudunk kezelni. Az õssejtterápiás kezelés mintegy mellékhatásaként például látóideg-sorvadás esetén jelentõs látásjavulás figyelhetõ meg. De az õssejterápiával sokszor maradéktalanul gyógyítható az epilepszia is. Aztán meg kell említeni a részleges gerincvelõ-sérülést. Ebben az esetben a vegetatív funkciók általában visszatérnek. Ide tartozik a vizelés és székelés szabályozása, a szobatisztaság.

– Mellékhatások?

– Az elmúlt években az õssejtterápiás kezelés eddig még egyetlen beteg esetében sem járt káros, maradandó mellékhatással. Azon betegek állapota pedig, akiknél nem következett be javulás, nem romlott a kezelés következtében. Az alkalmazott technikával végzett õssejtterápia nem okozott rákos elfajulást eddig egyetlen betegben sem.

– Mindezek ellenére igen komoly kritikákat kapott ez a terület. Súlyos szövõdményekrõl szóltak a hírek.

– Igen, ezek a hírek igazak. Ennek oka az, hogy sokan próbálnak õssejttel foglalkozni, akik leginkább csak a profitot látják benne, a gyors meggazdagodást. Legtöbbjüket nem ellenõrzik megfelelõen az erre hivatott szervek. Volt rá példa, hogy a beteg megjött külföldrõl egy terápiát követõen, majd a repülõtérrõl rohammentõ vitte a kórházba, ahol életmentõ mûtétet kellett végrehajtani rajta. De ilyen eset a mi cégünknél nem fordult elõ. Fel sem merülhet, mert mi olyan terápiát dolgoztunk ki, ami jelentõs újítás az õssejtkutatáson belül. Ráadásul a kínai kormány nagyon komoly pénzekkel támogatja a kutatást és a fejlesztést. Ezeket a pénzeket pedig nemcsak megköszönni illik, hanem kötelezõen el is kell költeni arra, amire adják, ellenkezõ esetben az intézmény kemény szankciókra számíthat. A mi terápiánk lényege, hogy nem csupán befecskendezünk õssejteket, és ezek aztán vagy célba érnek, vagy nem, hanem már azonnal olyan sejteket küldünk be a szervezetbe, amikrõl tudjuk, hogy abból szívizomsejt, idegsejt vagy az ereket rekonstruáló sejtek lesznek. Ezáltal, míg egy másfajta õssejtkezelés esetében a tízmillió befecskendezett õssejtbõl jó ha kétmillió odakerül, ahova kell, a mi esetünkben ez a szám nyolcmillió. A daganatos sejtburjánzást pedig úgy akadályozzuk meg, hogy szabályozzuk az õssejtek osztódását. Csak egy bizonyos mennyiségig tudnak osztódni, és amelyek nem tudnak szöveti sejtté átalakulni, azok elpusztulnak és kiürülnek a szervezetbõl. Így, ha kevésnek bizonyul a kezelés, nyugodtan ismételhetõ.

– Mindebbõl mi jut el hozzánk?

– Személyes és tudományos kapcsolatainknak köszönhetõen Magyarországon hozzák létre az európai központot. Idén márciusban megalakult és a Cégbíróságon már be is jegyezték a magyarországi leányvállalatot. Magyarországon minden, az õssejtterápiával valamilyen szinten foglalkozó jelentõsebb orvos- és kutatócsoporttal felvettük a kapcsolatot és kidolgoztuk a leendõ európai terápiás központ mûködésének szakmai és szervezeti hátterét. Ez az alábbi szakterületeket öleli fel. A nyugati és keleti rehabilitációs technikák ötvözésével Európa legkorszerûbb rehabilitációs intézetének felállítása. Aztán õssejtizoláló laboratóriumok létrehozásán dolgozunk. Célunk egy európai közösségi õssejtbank és donorbank felállítása. Kísérleti, majd klinikai terápia elindítása Budapesten, Szegeden, Debrecenben betegségcsoportok szerinti specializációval. Európai szintû kutatás-fejlesztési tevékenység elindítása sejtterápián alapuló gyógyszerek kifejlesztésére, például daganatos megbetegedések kezelésére. Az elmúlt két évben a Shenzhen Beike Biotechnology cég vezetõi többször jártak Magyarországon. Számos egyetem és kórház vezetõjével találkoztak, és megállapodás-közeli fázisba jutottak tárgyalásaik a kínai õssejt-technológiai alapú magyarországi õssejtterápia elindításáról. Tavaly több kórház vezetõ orvosa is meglátogatta Kínában a Beike Biotechnology cég kórházait, megtekintve a kinti õssejtterápiát. Ezek az orvosok fogják a magyarországi terápiákat végezni. A munka reményeink szerint 2009-re teljes gõzzel be tud indulni. Most dolgozunk az engedélyek beszerzésén, a klinikai vizsgálatok beindításán.

– Drága az õssejtterápia?

– Jelenleg, aki részt akar venni egy ilyen kezelésen Kínában, azt komoly költségek terhelik. Hárommillió 300 ezer forintba kerül a kezelés. Ebbe négy injekció tartozik bele, húsznapi kórházi ellátás, betegkíséret, felügyelet. Ezenfelül meg kell venni a repülõjegyet, ami szintén nem kis összeg. Ma még egy komoly mûtét hazánkban is közel ennyibe kerül, de nagyon bízunk benne, hogy a program magyarországi megindulása után ezeknek a kezeléseknek az ára pár százezer forintra csökken, és a társadalombiztosítás is támogatja majd.

-----------------

A Beike Biotechnology által alkalmazott õssejtterápiás eljárással sikeresen kezelhetõ
- a cukorbetegség szövõdményeként kialakuló diabéteszes láb (minden beteg esetében);
- az inzulinhiányos cukorbetegség (30 százalék elhagyhatja, 30 csökkentheti a napi inzulinadagját);
- a szívinfarktus (5-10 százalékos pumpafunkció-javulás figyelhetõ meg);
- az autoimmun megbetegedések (a betegek tünetmentessé válnak);
- a részleges gerincvelõ-sérülés (a vegetatív funkciók általában visszatérnek, a sérültek 50-60 százalékában kiterjed az érzékeléssel bíró bõrfelület nagysága, és 30-40 százalékuknál a mozgásképesség is jelentõsen javul, míg további 30-40 százalékukban észrevehetõen);
- az agyi rendszerbetegségeknél (epilepszia, kisagyi mozgászavar (ataxia), szklerózis multiplex, kómás állapotok egy része) az esetek 80 százalékban következik be lényeges javulás, míg a stroke, születéskor fellépõ hipoxiás agykárosodás, SMA-betegségek 60-70 százalékában figyeltünk meg minõségi javulást.
Daganatos megbetegedések kezelésére jelenleg még nem alkalmazzák Kínában embereken az õssejtterápiát, de intenzív kutatás alatt áll ez a terület is.

------------------

Dr. Páli Jenõ
orvos, biológus
1975-ben született Budapesten
A Semmelweiss Orvostudományi Egyetem Neurokibernetikai Laboratóriumának vezetõje.
A Biocybernetics Research and Development Ltd. és a Beike Hungary Biotechnology Ltd. alapítóigazgatója
Akiknek már...

... segítettünk

Keresés

Barátaink:
  • Honlap létrehozása
  • TOP 100
  • Zene
  • Ajándék

  • Copyright MyCorp © 2017 Honlapszerkesztő - uCoz